2015. június 28., vasárnap

28. Fejezet - Gonna wear that dress you like, skin-tight

Amint megláttam, hogy kik állnak az ajtóban egyből rájuk csuktam...volna, ha Harry-nek nem lenne olyan jó reflexe, hogy visszanyomja.
- Selena kérlek had magyarázzam meg! - mondta kétségbeesetten, de én még mindig nyomtam az ajtót. Nem adtam fel.
- Nem, nem akarok veled beszélni! Nem akarlak téged látni! Rohadt nagyon csalódtam benned Harry! - mondtam idegesen és a könnyek ismét elkezdtek folyni a szememből.
- Akkor legalább csak engem engedj be! - szólalt meg az eddig csendesen álló Niall.
- Téged beengedlek. De egy szót sem beszélhetsz róla! Nem védheted, mert nem érdekel! - csuklott el a hangom - Harry, te pedig tűnj el! - mondtam egy kicsit több erővel.
- Baba kérlek ne csináld ezt, én szeretlek mindennél s mindenkinél jobban! - nyomta meg ismét az ajtót, de nem engedtem neki! Hátamat teljes erőmmel nyomtam neki a fadarabnak.
- Ne hívj Babának! - zokogtam fel, majd erőmet végleg elvesztettem és lecsúsztam a padlóra, így akaratom ellenére is megadva nekik az esélyt a bejutáshoz. 
Elgyengültem. Nem éreztem a végtagjaimat. Csak sírni tudtam. Nem hallottam semmit sem, csak néha-néha szó foszlányokat. Talán a nevemet kiabálták. 
De nekem már nem volt erőm. Összeestem.

~*~

- Minden rendben lesz vele, ne aggódjon! - hallottam meg egy hangot, ahogy éppen valakit nyugtat. Nagy nehezen felnyitottam a szemem és örömömre,  a hotel szobában találtam magam.
- Rendben, köszönöm doktorúr! - szólalt meg ismét valaki, ám ezúttal felismertem menedzserem félelmet és fájdalmat tükröző hangját.
- Akkor én már nem is zavarok tovább! - nyitotta ki az ajtót, majd kiléptek mind a ketten. 
Felültem a meleg ágyban, majd körbenéztem. A nagy balkon ajtaja nyitva volt ezzel friss levegő juthatott a tüdőmbe, ami nagyon jól esett. Felszerettem volna állni, hogy kimenjek oda és csodálhassam a kilátást, de még túl gyengének éreztem magam ehhez.
- Ne emészd magad Harry! - szólalt meg ismét Jenn. Gyorsan visszafeküdtem, majd becsukva a szeme és alvást szinleltem.
- De ez csak is az én hibám Jenn! Ha azt mondtam volna Taylor-nak, hogy nem beszélek vele, akkor nem csókolt volna meg és nem esett volna össze az a lány, akit még az életemnél is jobban szeretek - mondta Harry.. Várjunk csak! Taylor csókolta meg Harry-t?
- Nem evett, nem ivott  egész nap! Gyenge nagyon az immunrendszere. Ez mind nem a te hibád! - mondta határozottan menedzserem.
- Figyelnem kellett volna rá! Hogy eleget egyen és eleget igyon! - rekedt be még jobban Harry hangja.
- Figyelj ezt most hagyd abba! - csattant fel Jenn - Nem. A. Te. Hibád! - szótagolta el, majd ezzel ha jól hallottam le is zárta a 'vitát'.
- Inkább nézzük meg, hogy hogy van! - mozdult meg a kilincs. Gondolom Jenn rárakta a kezét.
- Lehet fent van. Nem hiszem, hogy látni szeretne engem. Már biztos utál. Tudom nagyon jól, hogy nehezen bízik meg emberekben, én pedig ezt kurvára elcsesztem. - Harry hangja egyre halkabb és halkabb volt. 
- Akkor maradj itt a nappaliba a többiekkel. Én bemegyek! - jelentette ki és már be is lépett.
- Selena! Nem szép dolog hallgatózni! - hallottam meg magam mellettem Angela hangját. Még szerencse, hogy csak én látom és hallom!
Éreztem, hogy valaki leül mellém az ágyra, kisimít egy tincset az arcomból, majd sóhajt egy nagyot. 
Mivel már alig bírtam csukva tartani a szemem, ezért úgy tettem mintha most keltem volna fel. 
- Jenn? - néztem menedzseremre.
- Selena! - mondta boldogan, majd magához ölelt.
- Nyugi, nem hónapokig voltam kómában. - kuncogtam fel. Na, mi ez a hirtelen jött jókedv nálam? 
- Rendben, rendben - engedett el.
- Mi történt? - ültem fel, hogy Jenn-nel szembe legyek.
- Az történt drágám, hogy pár napja annyira bele vagy merülve a dolgaidba, hogy elfelejtesz enni, meg inni! - mondta egy kicsit mérgesen - Selena tudod jól, hogy gyenge az immunrendszered.. - mondta komolyan.
- Tudom.. Sajnálom, valahogy teljesen kiment a fejemből - húztam el a számat - ugye a ma esti koncerten felléphetek? - jutott hirtelen eszembe, hogy 8 órakor show.
- Nem tudom.. Nem hiszem, hogy jó ötlet lenne - húzta most el ő a száját.
- Naa! Nem szeretnék nekik csalódást okozni! Majd akkor legfeljebb ülök és eszek végig a koncert közben! - csapkodtam meg a combom egy párszor.
- De csak akkor, ha megígéred, hogy ilyen többet NEM fordul elő! - hangsúlyozta ki a 'nem' szót.
- Megígérem! - mosolyodtam el, majd megöleltem.
- Egyébként...Mi is történt Harry-vel, meg veled? - vonta fel számon kérőn a szemöldökét.
- Megcsalt - mondtam ki hidegen.
- Hogyan? - nézett rám.
- Amikor visszamentem az öltözőből Taylorral nyalták egymást a színpadon! - mondtam mit sem törődve azzal, amit az előbb mondott Harry Jennnek.
- Figyelj. Én nem akarok itt senkit sem védeni, se semmi - túrt bele a hajába - De valamiért úgy érzem, hogy Harry nem csalna meg. Ott voltam láttam az egészet és Taylor támadta le őt. - tette a kezét az enyémre. - próbálta eltolni magától, de a csaj ellenkezett. Harry szavaival élve 'tapadt rá mint a pióca' - nevetett fel, amin nekem is kuncognom kellett.- Látszik ezen a fiún, hogy odavan érted! - rázta meg a fejét amolyan 'ez hihetetlen' módon.
Nem tudtam mit mondani. Reménykedtem ott legbelül, hogy tényleg csak Taylor támadta le Harry-t. 
De ezen most gondolkodni nem volt időm.

~*~

Mivel Jenn megengedte, hogy koncertezzek, sietnem kellett átöltözni és sminkeshez, ugyanis már csak 2 órám volt 8-ig. 
- Szia Selena! - köszönt Hanna, ahogy beléptem az öltözőbe. 
- Szia Hanna! - mosolyogtam rá, majd megöleltem.
- Siessünk, mert már csak 2 óránk van! -mutatott az kerek tárgyra a falon, majd már a kezembe is adott egy fehér egybe ruhát és betolt a kis öltözőbe.
 Gyorsan felkaptam magamra és kisiettem Hanná-hoz, aki már a sminkessel várt engem.
Beültem a székbe, és amíg a hajamat csinálták elővettem a telefonom és Twittereztem.
- Gonna wear that dress you like, skin-tight
  Do my hair up real, real nice
  And syncopate my skin to your heart beating - kezdtem el akaratom ellenére is énekelni azt a számot, amit pár napja kezdtem írni.
- Cause I just wanna look good for you, good for you, Uh-Huh
  I just wanna look good for you, good for you, Uh-Huh
  Let me show you how proud I am to be yours
  Leave this dress a mess on the floor
  And still look good for you, good for you, Uh-Huh - néztem fel a telefonomból, majd a tükörbe kukkantottam és megpillantottam a mögöttem álló Harry-t.
- Te mit keresel itt? - kérdeztem talán egy kicsit flegmábban a kelleténél.
- Muszáj volt megnéznem, hogy jól vagy-e... - sóhajtott fel, majd fájdalmasan elmosolyodott.
A fodrász már végzett is, a helyét pedig átvette a sminkes, akit sajnos nem ismertem.
- Hát, jól vagyok, kösz az érdeklődésedet - bólintottam, majd figyelmemet ismét telefonomnak szenteltem.
- Kérlek ne csináld ezt Selena.. - lépet egyet közelebb a székemhez.  'Nagy szerencsémre' pár perc után a sminkes is végzett, így kisétált az öltözőből ezzel engem magamra hagyva Harry-vel.
- Mit ne csináljak? - fordultam meg magabiztosan a székemmel, de amint belenéztem a szemébe az előbb jött erő szertefoszlott.
- Kérlek, beszéljük meg! - tett meg felém még egy lépést.
- Rendben, de nem most! Tíz perc múlva koncert. - álltam fel, majd kimért léptekkel elsétáltam mellette, ám mielőtt kiértem, visszafordultam - A színpadon találkozunk - néztem fapofával rá és kisétáltam.
- Szia Selena! - időm sem volt, hogy kifújjam egy kicsit magam ezután a beszélgetés után, Niall jött oda hozzám és ölelt meg.
- Szia maci. Ma még nem is találkoztunk - mosolyogtam rá, majd visszaöleltem.
- Maci? - nevetett fel - Ez tetszik - morgott egyet, mint egy medve, mire belőlem kitört a nevetés.
-  Gyere menjünk - karolt belém és a színpad felé kezdett húzni.

- Selena, gyere! - szólt egy statiszta, amikor a színpadhoz értünk.
Odasétáltam hozzá, ő pedig elvezetett ahhoz a 'lebegő színpadhoz' amin a fiúkkal szoktunk állni egy pár szám éneklése közben.
Felmásztam rá, majd leültem az odaerősített székhez és megfogtam a mikrofonállványomat.
- Ma itt leszel, Jenn mondta, hogy egész koncert alatt ülnöd kell - biztosított a székhez, nehogy véletlenül leessek.
- Rendben - bólintottam, majd hirtelen felemelkedett a kis színpad és felhúzott teljesen a stadion tetejéig
Hallottam, ahogy visszaszámlálás jön, majd elindul a kisfilm, én pedig már ott ültem a közönség felett. Ők nem láttak engem ugyanis eléggé fent voltam, de én láthattam őket tökéletesen.
Még hangosabban kezdtek el sikítani ez pedig azt jelentette, hogy a fiúk megjelentek a színpadon.
- Sziasztok! - kiáltotta Nialler. - Köszöntök mindenkit a második koncertünkön! - nevetett bele a mikrofonba, ugyanis gondolom látott valamit. Sokan nevettek vele, vagy sikítottak, de láttam nagyon sok olyan szempárt is, aki csodálkozva nézett körbe.
- Látom keresitek Selenál! - szólalt meg Lou nevetve.
- Szerintem kezdjük - mondtam a mikrofonba, mire mindenki elkezdte kapkodni a fejét engem keresve, de nem találtak.
Éreztem, ahogy megindul alattam lefelé a színpad a Come&Get It pedig elkezdődik.
Amint a látóterükbe értem elkezdtek sikítani és teljesen odavittek engem a legfelül ülő közönséghez.
Csak pár méterre ültem tőlük. Elképesztő volt. Láthattam az arcukat, és gyönyörűek voltak.

Éneklés közben képtelen voltam csak egy kislányra koncentrálni aki mosolyogva és csodálattal bámulta minden mozdulatom. Előttem állt könnyes szemekkel én pedig neki énekeltem.
Amint vége lett a számnak kinyújtottam a kezemet annyira amennyire csak tudtam, őt pedig az anyukája felkapta az ölébe, hogy megtudja fogni azt.
- Nagyon szép kislány vagy! - mondtam a mikrofonba és még mindig a szemébe néztem. Ő elmosolyodott és a tekintetét a nagy kivetítőre szegezte.
Elengedtem a kezét és hátrafordultam, hogy láthassam, hogy mit mutatnak és a nagy képernyőn Harry volt, ahogy ül a színpadon és engem bámul egy óriási mosollyal az arcán, teljesen belefelejtkezve a gondolataiba.

*Harry szemszöge*

Selena olyan volt mint egy angyal, amikor annak a kislánynak énekelt. Szememet nem tudtam levenni róla, egyszerűen akaratom ellenére tévedt mindig rá  tekintetem. Szeretem őt, mindennél jobban szeretem és nem fogom engedni, hogy a kapcsolatunkat ez a banya tönkretegye, mert megcsókolt. Bármibe kerül is én visszaszerzem őt. Hiányzik...
- Harry - gondolat menetemből Lou zökkentett ki, ahogyan a mikrofonba kiabált.
- Itt vagyok, na - ráztam meg a fejem, ezzel elterelve a gondolataimat. 
- Ja persze - nevetett fel, majd újra a levegőben ülő angyalra nézett.
- Van egy szám... - szólalt meg ismét Selena - Amit még nem sikerült megírnom, de azt amit eddig sikerült elénekelném nektek.. - piszkálta a körmét, majd felnézett a közönségre.
I'm in my 14 carats, I'm 14 carat
  Doing it up like Midas, mmm
  Now you say I got a touch, so good, so       good
  Make you never wanna leave, so don't,  so don't - énekelte zene nélkül - Gonna wear that dress you like, skin-tight
Do my hair up real, real nice
And syncopate my skin to your heart beating - megakartam őt ölelni és csókolni. De nem tehettem és ez valamiért fájt. 
- Cause I just wanna look good for you, good for you, uh-huh
I just wanna look good for you, good for you, uh-huh
Let me show you how proud I am to be yours
Leave this dress a mess on the floor
And still look good for you, good for you, uh-huh - végig a szemembe nézett, amíg ezt a részt énekelte s amint vége lett újra elfordult. - Hát eddig ennyi lenne a szám...

~*~

*Selena szemszöge* 

- Selena! - kopogott valaki alig hallhatóan a hotelszoba ajtaján. 
Felálltam a kanapéról, ezzel abbahagyva a tevékenységeim, majd a nagy ajtóhoz sétáltam, hogy kinyissam.
- Szia - köszönt Harry egy apró erőltetett mosollyal az arcán.
- Mond mit szeretnél? Éppen született feleségeket nézek és kajálok! - sürgettem.
- Azt mondtad, hogy a koncert után megmagyarázhatom az egészet - nézett a szemembe, majd erőt vett magán és magabiztosan belépett a lakosztályba. Na ez az a Harry, akit én megismertem.
-Rendben 5 percet kapsz. - ültem le vissza a kanapéra és folytattam spagettim evését, de persze közben kíváncsian figyeltem Harry-t is. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése